A kajszibarack Kínából származik, a hatalmas kiterjedésű ország 38-40. szélességi fokon fekvő övezetéből. 
 

Története 
Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is.
Nálunk legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő a "barack" szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű "magna et optima" (nagy és legjobb) magyar kajszit. 

Népies és irodalmi nevei igen változatosak: kajszi, kajszibarack, sárgabarack, tengeribarack, majombarack, kap szin. Valamennyi a kajszibarack valamelyik változatát vagy ősét jelzi. A legcélszerűbb a kajszibarack elnevezést használni, mert ez utal az őszibarackhoz való hasonlatosságra, de meg is különbözteti attól. 

Nincs még egy olyan hányatott sorsú gyümölcsfajunk, mint az általam nagyon kedvelt kajszibarack. Legalább három évszázada termesztik kiterjedten hazánkban, de nagy fellendülése a múlt század derekán kezdődött meg, és ez az időszak egybeesik azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket akkor az elsivatagosodással fenyegetett Alföld befásítására tettek. Ez idő tájt ún. kétszintes kultúrában termesztették, Vagyis a szőlők közé ültették a kajszibarackfákat, mert a szőlősgazdáknak az volt a tapasztalatuk, hogy amennyiben a fagy elviszi a szőlőtermést, a kajszi akkor is kihúzza őket a bajból. A magyar kajszibarack jó híre gyorsan terjedt, megindult az export és az ipari feldolgozása. A Duna-Tisza közén Kecskemét lett a baracktermelés központja. 

A kedvező termelési tapasztalatok arra ösztönözték az 50-es években már megszilárdult téeszeket és állami gazdaságokat, hogy hatalmas kajszi ültetvényeket hozzanak létre. Sajnos ezek egy része nem az élettanilag optimális termőterületre került. Számos agrotechnikai problémával kellett a szakembereknek megküzdeniük, és sok kajszi gyümölcsöst időnap előtt kivágtak. 
A kiskertekben azonban változatlanul eredményesen termelték ezt az illatos gyümölcsöt, amelyről dr. Entz Ferenc, a 48-as szabadságharc honvéd főorvosa, kiváló pomológus azt írta, hogy: "Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája." Mostanában kevés van belőle, a piacokon a legdrágább gyümölcs, ezért a kertekben is kincsnek számít egy rendszeresen termő, szép és jóízű gyümölcsöt érlelő kajszibarackfa. 

Felhasználása 
A magyar kajszibarack minősége - elfogultság nélkül - kimagasló. Egy alkalommal módomban állott a londoni Covent Garden piacon végigkóstolni a napsütötte görög, francia, spanyol és olasz tájakról származó kajszikat, de ízben és zamatban egyik se közelítette meg a nálunk termeltet. Indokolt, hogy Európa nagy gyümölcspiacain "hungaricum"-ként tartják nyilván a magyar kajszibarackot. Lehet belőle lekvárt, befőttet, dzsemet, ivólevet, süteményt készíteni. Nagyon alkalmas ipari és házi mélyhűtésre, aszalvány készítésére és pálinkának is.